Végre sikerült egy fotó erejéig néhány csepp vízzel kicsalogatni az albérlőnket! Amikor kinagyítottam a képet, akkor láttam, hogy a hátára feküdve várja az áldozatát.
Azután jólesően hűsöltünk a narancskupac felett.
A bevásárlás elmaradt, majd holnap, Mama leadta a rendelést. Pl. oldalas, marhalábszár, marhafaroktő... :-)
A Mount Lofty vízesésének vizét aluzacskóban árulják bedobozolva, ötletes beépített csappal, igen finom hidegen! A képen kinagyítva látható, amint gyémántszemekként peregnek a pohárba cseppjei.
Na végre! Elkaptam a kukásautót! Talány volt, miért van a szemetesekre írva, hogy melyik oldala nézzen az utca felé. Csütörtökön hajnalonként hallottam, amint jön és megy, nem értettem, hogyan tud ilyen gyorsan indulni, megállni, azaz üríteni? Nem voltam rest, felkeltem fél 6-kor és kilestem. Hát persze, így már érthető volt a gyors tempó, ugyan is a sofőr a baloldalon ült, nem az itt szabályos jobboldalon és egy hidraulikus karral nyúlt ki a kukáért (a képen éppen ürít, látni az autó tetején) és pillanatok alatt végzett vele, ki sem kellett szállni a kocsiból. Ürítéshez a lakók teszik ki az utcára a kukákat. Ma a sárga és a kék színű szemetesek voltak soron, szigorúan veszik a szelektív gyűjtést. Ezt otthon 3 ember végzi... :-)
Délben megint 35 °C volt, gyorsan le kellett tolni egy undorítóan hideg sört, amit nagyon jól tettem, mert estére 11 fokot esett a hőmérséklet, hála a közeli tengerpartnak és akkor már kinek esik jól... :-D
Most már nem maradt le Linda a friss, ropogós csirkeszárnyakról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése