Mama és Ilonka néni, közösen hoztak össze egy fínom galamblevest. Ilonka néniről tudni kell, hogy az Aranycsillag Szállodában katt ide! volt a szakácsok szakácsa! Azt mondta, még életében nem evett ilyen finom levest, pedig éppen 82 éves. :-)
Mama egy történetet is elmesélt, amiből megtudtam, miért is nem eszik a levesből... :-) Apukám, amikor még csak udvarolt Mamának, minden vasárnap felutazott Miskolcról Csobádra katt ide! ebédre. Apika -nagyapám- felment a padra -padlás- és büszkén hozta le a két "tokos" galambot az alábbi megjegyzéssel: Ancsu! -nagymamám- Nézd! Milyen szép kövérek! Igaz tetvesek, de úgyis megmosod... :-D Na, kapott is érte Apikánk, Nagymama meg azt mondta a kikerekedett szemű Apunak: Jenőkém, maga úgyis töltöttcsirkét eszik. :-)))
A tányérbavalóért köszönet Csoknyai Misi barátomnak, ezúton is! ;-) Szavai szerint "nullakilóméteresek" voltak a galambok, ezt érezni is lehetett, hamar vajpuhára főttek. Misi ugyanis versenygalambokat tenyészt. Egyszer adott tizenkettőt megnyúzva, na azok nem adták meg magukat egyhamar, de elismerte, ott már "fordult a kilóméteróra"! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése