Több, mint 12 óra repülés után szerencsésen megérkeztem Frankfurtba

Szingapúr- Frankfurt útvonalon aztán igazi király voltam, ugyanis nem csak a mellettem lévő, hanem a harmadik, egyben a sorban az utolsó hely is üres volt. A karfák felhajtása után végignyultam mindhárom széken és mindhárom kispárnán! Ez egy majd 13 órás út során maga a menyország, nem beszélve arról, hogy az étkezések felettébb kényelmetlenek a szomszédok miatt. Megnéztem 3 filmet, aludtam, amikor meg az egyiket sem, akkor éppen hoztak valamit enni... :-) 

Egy dolog zavart csak: egy nagydarab, szőke német brünhilda állandóan mocorgott előttem, minden étkezéskor rá kellett szólnom, ugyan húzza már vissza a háttámláját, ráadásul be nem állt a szája! Leesett a napszemüvege és amikor kereste az ülés alatt, megmarkolta a zoknis lábujjan - legtöbben így utazunk - és egy nagyot visitott. Azt mondta, azt hitte, valami állat! Ja a repülőn. Pedig ha tudná, mennyire eltalálta... :-D Amikor megtudta, hogy magyar vagyok, belekezdett leánykori balatoni emlékeibe, kicsit tudott magyarul is. Elnézést kértem tőle, mert fáradt vagyok, tegnap vadtevéket törtem be. Ugyanis csikós lennék a Hortobágyon és a nagyobb kihívás miatt jöttem Ausztráliába, tévéket móresre tanítani karikás ostorral. Na, ettől kezdve csendben volt végig, csak leszálláskor fortyant felém németül valamit, de nem értettem belőle csak azt, hogy ungarn... Ja meg kifelé, amikor mindenki sietett volna, percekig feltartotta a sort a kibcseszett szemüvege miatt. 

Decemberben itt futottunk Mama, én és a biztonsági őr...

Most éppen várom a Budapesti gépet, majd' 5 órám van meg az indulásig. Az út már csak 1,5 óra. Most nyitnak a Duty Free üzletek, de még így is horror az egész. A legolcsóbb mindig a repülőgépen, de most ott is csak gagyi cuccok voltak a listán. 

Ha hazaérkeztem és kialudtam magam, jelentkezem... Alig várom már az újabb híreket Mamáról! :-)