Hűsöléssel kezdődött a Szilveszter

A déligyümölcsök fontos szerepet kapnak minden nap. Mama nagy örömére, 2 óra alatt felfújtam - köszi Mount Lofty - a medencét és hamar birtokba is vette.

Azután megjött a Bratyóm melóból, munkásruhában egyből ott kötött ki. :-)

Beindítottuk a kerti klímát, a szomszéd nagyott nézett!  :-) Hajókkal foglalkozik, megígérte, kivisz a tengerre pecázni minket. Na, az lesz majd a nagy cucc!

Anyuci szépen megterített és egy újabb kacsa bánta a következő ünnepet...

Mama és Linda nagyon csinosan feköltöztek. De nem sokáig élvezték, mert Linda átaludta az éjjelt, Mamát meg némi segítséggel éppen ébren találta az Újév! :-) Nem sok érződött Taperoo-ban sem a Szilveszterből, tipikus nyári éjjel volt, csak a fauna jelezte, hogy van még hallásunk. A hőmérséklet egyébként 12 óra alatt, 11 és 23 óra között 20 fokot esett, 41-ről 21 fokra, így éjfélkor már kellemes volt az idő.

0:00! Mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát!... :-) 

Reggel virsli, napernyőállítás betonba és vadászat...

Boldog Új Évet!

Mindenkinek Boldog Új Esztendőt Kívánunk a forró nyárból!

És mi előbb fogunk koccintani 9 és fél órával!... :-P

 

Ezt a szívecskét Lindámnak küldöm, nagyon hiányzik...

Ausztrál vadállat a kertben!

De nem kell félni tőle, teljesen ártalmatlan az emberre, ijesztő mérete és kinézete ellenére.

Itt látható élőben

Mama a hőség elől éjszaka a fürdőszobába menekült, egyszerűen beágyazott a padlóra. Pedig milyen szép menyecskés, hófehér ágya van! És a fürdőben még ventillátor sincs. Hát bizony, most, amikor a képeskönyvbe ragasztgatom a fotókat, itt már este 11 óra elmúlt és kint még mindig 33 fok van!

Holnap már akár 42 °C is lehet az előrejelzések szerint, ezért egy kerti vizes hűsítőt felállítottunk és ha valaki nem bírná a nagy meleget, tele a hűtő ásványvízzel, fagyival. :-) Közben érik a saját termesztésű narancs is, biztosan neki sem árt a hideg zuhany.

De hogy a jó kis "hazai" se maradjon említés nélkül: egyedül egy jugoszláv emigráns hentesboltjában lehet kapni HASONLÓ füstöltárut, mint nálunk. A vékonykolbásza a legfinomabb, jó csípős. A képen nem látszik, mert útközben a Bratyómmal megettük az egészet. :-)

Végre beköszöntött az igazi nyár!

Késő délután lementünk a tengerpartra, ami gyalog 10 perc séta a háztól, de kocsival mentünk, mert meleg volt, az autó meg légkondícionált.

Mama lazán elment a kígyóveszélyre figyelmeztető tábla mellett. :-) Visszafelé észrevette ugyan, de azt mondtam, hogy ha esik az eső, csúszós a homok, azt jelenti... (egyébként sem így néz ki egy kígyó :-))

Mama addig kereste, amíg meg nem találta a zsiráfot. :-D

Mandy Mama és Linda

Éppen dagály volt, a papucsok pillanat alatt úsztak a vízben.

Sunset

Hosszú volt az árnyék, de legalább nem volt már annyira meleg. Én bírom. Felőlem süthetne éjjel is. Péntekre több, mint 40 °C-ot ígértek... :-O

És Linda USB-s autója. :-)

Kivégeztük a karácsonyi maradékot!

Ma reggel átnéztük a hűtőszekrényt és az éléskamrát, mit lehet megmenteni a karácsonyi menüből, mert jó magyar szokás szerint sajnáljuk kidobni az ételt. 
A narancsokat kitettük érni. Mama szedte, mindegy volt, hogy sárga vagy zöld, csak jó nagy legyen. :-)


Mindezt persze még megfejeltük a borjúgulyással, ha még nem lett volna elég az ételből... :-)

...ami nagyon ízletes lett!  De ezekből az alapanyagokból nem is lehet rossz ételeket főzni!

Na de mi legyen ezzel a gyönyörű, hatalmas sonkával? Döntöttünk. Sütőbe! Hát, ennél rosszabb döntés ne legyen az életünkben! Fantasztikus íze lett, ragadt, mint a csülök. És az a látvány! Leugrott róla a bőr rendesen! Yummy-yummy!

A jófajta brandys-kakaós-mandulás-mazsolás-almás-pudingos édességek meg mentek a fagyasztóba, de nem sok jövőt jósolok neki, igen finomak.

És az a finom kecsketej a ropogós sütemények után! Jó is lesz egy kicsit már lazítani a tempón, ez a dupla Karácsony! Na meg hamarosan Szilveszter. De szerintem túléltünk már rosszabbat is... ;-)


Késő délután irány a tengerpart. Képek a holnapi blogban.

Az Öreg Hölgy megint az utunkba került

Újra nekivágtunk reggel a Mount Loftynak, Linda sajnos még gyengélkedett, nem tarthatott velünk. :-( De ahogy ismerem, hamarosan nekifutunk együtt újra vele. :-)

Kellemes, hűs túraidő volt, néhány felhővel.

Hangos békabrekegés hallatszott minden irányból.

 6 perccel jobb időt mentünk, mint legutóbb. 

    

Fent a csúcson sok kiránduló volt, ugyanis a mai és a holnapi nap is munkaszüneti nap, így sokan választották ezt a nagyszerű programot.

 A csodálatos panoráma minden fáradozást megér!

 

Az ösvények mentén palackozott forrásvizet helyeztek el, ebből tölthetik fel a túrázók kulacsaikat.

Hazafelé a történelmi hangulatú Port Adelaide-on át vezetett az út, méltó befejezéséül a fárasztó útnak.

Mama pedig forró gulyáslevessel vár minket otthon! :-P

Ma elmenünk a narancsültetvényre Waikerie-be

Linda öccse, Gary is eljött velünk, nagyon szeret horgászni. Itthon nehezen tudtuk elképzelni, hogy az ember a saját narancsültetvényéről szedi a termést, velünk ez ma megtörtént. :-) Mama úgy viselkedett, mint egy TESCO-s akcióra benyomuló nyugdíjas! ;-) Ha lett volna még egy pár keze, az sem lett volna elég. Olyan gyorsan kapkodta a gyümölcsöket, ahogyan csak bírta. :-) Nem győztem kattogtatni a fényképezőt, azt hitte, csak álmodik. Bratyó rászólt: ez mind a Tiéd Anyuci, ne aggódj! :-) Amire teleszedte a terepjárót, addigra már lelassult... :-) Azután még horgásztunk, halásztunk és megtörtént a második ausztráliai rovartámadás is...
 

Nagyon szép, tipikus ausztrál tájakon vezetett az út, amíg el nem értük a Murray folyót.

Waikerie gyönyörű, ragyogóan tiszta városka.

  A folyó környezetében hatalmas szőlő és narancsültetvények vannak, ameddig a szem ellát. Szőlőültetvény és pálma, igazi egzotikum. :-)

Hamarosan megtaláltuk a miénket is, Mama nagy örömére!

Bár rosszabbra számítottunk, igen ízletes, az otthoninál édesebb és lágyabb húsú a gyümölcse.

Gazdag a létartalma és érdekes módon, jól tartotta még magában az éjszakai hűvösséget, nagyon finom, üdítően hűs volt a melegben.

Nappal a csigák behúzódnak a fatörzsek alá, várva a kedvezőbb, hűvösebb időt.

A "szüret" után elnéztünk egy nem sokak által látogatott horgászhelyre, ahol nagy meglepetés fogadott: víz alatt volt az út!

Hatalmas kaktuszok nőttek a környéken.

Mama mindenáron ott akart egy képet, de figyelmeztettem, ne menjen közel a növényhez.

De hát Mamának beszélhet az ember, meg is csípte valami. Gary szerint egy szúnyog... :-)

A sikertelen horgászás után egy újabb helyszín következett, de csak egy piknikhez volt "szerencsénk", bár nem véletlenül tettem idézőjelbe. Mama ugyanis azt is kitette a rókának otthon a kagylóba... (de reggelre már jobban lett) Hiába, a vasat is megedzik. :-)

Hazafelé végtelen gabonamezők között haladtunk, amelyek aratása már javában folyt. Nagyon szép ez a vidék, lenyűgözőek a méretek, minden új nap egy nagyszerű élmény!

Holnap reggel - közkívánatra - megint meghágjuk Lofty nénit! Linda gyengélkedik, kérdéses, jön-e? Kíváncsi leszek, mennyit javul a teljesítményünk? A második túra már jóval könnyebb volt, holnap talán még gyorsabbak leszünk. Visszük a GPS statisztát is magunkkal, független trénerként értékel majd...