Elkerülhetetlenül közeleg a hazaindulás időpontja, ma még elmentem Jencivel utoljára segíteni a cipelésben. Mama a legboldogabb, amikor hazaérkezünk, az Ő dolga az áru biztonságba helyezése.
Végre találtunk nagy kiszerelésben a kedvencünkből, otthon ringlinek hívják és nagyon drága. Féláron vettük, persze, hogy kettőt... :-) Cak reggelre érdemes enni belőle, mert magas sótartalma miatt a folyamatos éjszakai alvás nem garantált... :-)
Bizony, néha komoly fejtörést okoz, mi is lehet belül. :-)
A munka végeztével Anyuci hosszú levelet diktált e-mail-be, haza a barátnőjének.
A vacsora elkészítése az én dolgom volt: 1 kg királyrákot (king prawn) kellett a múltkori recept szerint elkészítenem.
A tisztított rákokat megszórtam vegetával, fekete őröltborssal, majorannával, kapott csilis savanyú-csípős szószt és egy kis majonézt. Olivaolajban pici teavajjal 10 perc alatt kisütöttem. Most nem találtam kurkumát vagy curryt ami szép sárgára festette volna, de a fokhagymát meg elfelejtettem... :-D Nagyon szeretem az állagát, puha, mégis roppanós, szinte szétrobban a szájban, utánozhatatlan ízzel... 3 serpenyővel sütöttem...
Drága feleségem, Linda nagy kedvence, megettem az Ő részét is... Ha hazaérkezem, egy nagy tállal készítek belőle, tudom mennyire szereti! Itt van képpel jónéhány recept: katt ide!
Rám maradt a hálátlan feladat: egyem meg a maradékot. Mama azt mondta, inkább pocsékba menjen, mint kárba! Engedelmeskedtem...
Hamarosan támad a forróság, ideje felkészülni rá! Esővizet használunk, ránk nem vonatkozik egyelőre a korlátozás.
Közben Linda is befutott és nem kis szerencséjére jutott Neki is az ököruszály levesből...
Ez a zöld futó igazi túlélő, Boonah-ban a legnagyobb szárazságot is zölden vészelte át.
Az egyik legkellemesebb foglalatosság Ausztráliában... ;-)
Holnap Linda meghívására a Palais Hotel-be megyünk vacsorázni. Jól kiéheztetem addigra magam... :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése